-
Happy Birthday ICMag! Been 20 years since Gypsy Nirvana created the forum! We are celebrating with a 4/20 Giveaway and by launching a new Patreon tier called "420club". You can read more here.
-
Important notice: ICMag's T.O.U. has been updated. Please review it here. For your convenience, it is also available in the main forum menu, under 'Quick Links"!
Korai AF 2017
- Thread starter GK_420
- Start date
what_can_there
Well-known member
Szepek, remelem picit meg nonek, mielott elkezdik a viragzot. Mekkora ultetogodrot astal?
GK_420
Active member
Még magasabbak lesznek, de szerintem max fele magasságot még a mostanihoz. A tavalyiakból tanulva nem kaptak túl nagyot max 10 liter lehetett, de alatta is jól dolgozható a talaj szóval mehetnének arra (de úgyse fognak, tavaly amikor át kellett költöztetnem a 2x ekkora növényeket, azoknak volt egy ásónyomnyi gyökere akkor).
hobbi ur
Well-known member
ezt híják primőrnek hehhhehehehe jut eszembe idézem Króm Urat: szétrizózod és 2 ásónyomnyi lesz a gyökérrendszer. vagy mi. ne haragudj, nem szétoffolásnak: lassan eljön az ideje errefelé is a gödörásásnak, ha minden jól halad, írok szívesen naplót, biztos unalmas lesz, a tavalyi izgalmas lett volna: volt benne szélkár, rovarkár, vadkár, gomba/de inkább baktérium, földben de ott aztán nagyon ásó faszomtuggyami és végül a maradék ellopása... hát bazmeg egyszerűen csak megvontam a vállam a végén és legyintettem, hogy ilyen sorrendben történjenek a dolgok az már mörfi. persze a kilátogatások is ritkák voltak. lehetett volna mérsékelni a kárt. mindenesetre a pillangó féle zsákbaültetést jó ötletnek tartom a földben ásó izé ellen, legalább 1 része be lesz zsákolva, de nem tiszta fődbe, hanem érett marhaganyésba. meg kap majd víztartó zselét is. meg lekötözzük meg minden...
Last edited:
havazást hogy bírják 
ZoldOvezet
Active member
Biztos szeretik..xD de az eső nagyobb gond,hozzánk május 7.éig mutatjahavazást hogy bírják
na mivanmá helyzetjelentés ?
M
Mackosajt
Simán megmaradtak, csak imádkozz, hogy ne jöjjön a májusi hó.Kitudja...várom a fogadásokat, addig nem megyek ki, foglalkozok a magoncokkal bent.
ZoldOvezet
Active member
Havernak a virágágyásba megvannak,csak megáltak a fejlődésbe..de élnek persze h nem nőnek..se vizet nem vesz fel stb,de a tegnapi kis napfény biztos jól jött..10 grammot rólluk ha semmi bajuk
persze h nem nőnek..se vizet nem vesz fel stb,de a tegnapi kis napfény biztos jól jött..10 grammot rólluk ha semmi bajuk
ZoldOvezet
Active member
Beszélgettünk,kwztunk és egy cigi mellett megbeszéltükÉn a júniusi hóra várok csak, az dobja meg a termést igazán!
Miért ne venne fel vizet?
A transpiráció
A szabad vízfelület párologtatásával, az evaporációval szemben a növényeken átáramló víz leadását nevezzük transpirációnak. A transpiráció során a növények alapvetően a sztómákon át adják le a vizet. A levelek felszínét borító viaszos kutikula réteg ugyanis hidrofób sajátságú és ezért azon csak nagyon kis mértékben képes áthatolni a víz. Mindazonáltal, a vízleadásnak ezt a formáját kutikuláris transpirációnak nevezzük.
A transpiráció tehát akkor megy végbe, amikor a sztómák kinyílnak. A sztómák nyitásának és zárásának mechanizmusáról a későbbiekben szólunk. Itt csupán a transpirációra jellemző általános törvényszerűségeket ismertetjük. Miután a sztómanyitásnak és zárásnak napi ritmusa van, így a transpiráció is reggeltől a déli órákig növekedik, majd sötétedésre megszűnik, tehát párhuzamosan változik a fotoszintetikusan aktív fénysugárzással. Nyitott légrések esetén, a vízleadás sebességét befolyásolják a levél anatómiai sajátosságai. A szőrökkel fedett levél, vagy amelyen süllyesztett sztómák találhatók jóval kevésbé transpirál. A transpiráció intenzitását még inkább befolyásolja a levegő hőmérséklete és a páratartalma. A hőmérséklet növekedése fokozza a víz párolgását az intercellulárisokban és a vízgőz diffúzióját. A páratartalom hatásáról már fentebb szóltunk, de a légmozgás növekedése csökkenti a páratartalmat, így növelheti a transpirációt. Ez utóbbi tényezők azonban közvetve befolyásolják a sztómák nyitottságát is. A sztómák nyitása és zárása endogén ritmust követ. A legtöbb növényben a hajnali órákban még akkor is elkezd növekedni a légrés, ha mesterségesen sötétségben tartjuk a növényt. Vannak azonban éjjel nyitó (szkotoaktív) sztómák, és átmeneti típusok is. A sztómák működésére, ezen keresztül a transpirációra ható legfontosabb környezeti tényezők a fény, CO2 koncentráció és a hőmérséklet. A fény hatására a növényekben számos élettani folyamat aktiválódik. A földre érkező napsugárzásból a kék és a vörös fény hatására nyitnak a sztómák. Ezzel egy időben a fotoszintézis folyamatai is megindulnak és ennek során O2 képződik és CO2 kötődik meg. E gázok ugyancsak a sztómákon át cserélődnek ki a környezettel. Megfigyelték, hogy a CO2 tenzió fokozódásával a sztómák elkezdenek záródni. Ez azt mutatja, hogy a légrés elsősorban a fotoszintézis CO2 ellátására szolgál, és amennyiben elégséges az intercellulárisokban a tenziója, a légrések szűkülnek, ezzel a csökkentve a növény vízvesztését. Ezen keresztül hat a hőmérséklet is: növekedésével a légzés biokémiai folyamatainak sebessége gyorsabban nő, mint a fotoszintézis sebessége, ezért magasabb hőmérsékleten a CO2 kompenzációs pont eltolódik. Átmenetileg megnő az intercellulárisok CO2 tenziója és ezért egyes növényeknél a déli órákban részleges sztómazáródást figyeltek meg. A sztómák zárását azonban előidézheti a vízhiány is. Kiszáradó talajban a növény egyre nehezebben tudja felvenni a vizet és ilyenkor a gyökérben képződő és a xilém nedvvel a hajtásba szállítódó hormon, az abszcizinsav hatására sztómazáródás következik be.
A szabad vízfelület párologtatásával, az evaporációval szemben a növényeken átáramló víz leadását nevezzük transpirációnak. A transpiráció során a növények alapvetően a sztómákon át adják le a vizet. A levelek felszínét borító viaszos kutikula réteg ugyanis hidrofób sajátságú és ezért azon csak nagyon kis mértékben képes áthatolni a víz. Mindazonáltal, a vízleadásnak ezt a formáját kutikuláris transpirációnak nevezzük.
A transpiráció tehát akkor megy végbe, amikor a sztómák kinyílnak. A sztómák nyitásának és zárásának mechanizmusáról a későbbiekben szólunk. Itt csupán a transpirációra jellemző általános törvényszerűségeket ismertetjük. Miután a sztómanyitásnak és zárásnak napi ritmusa van, így a transpiráció is reggeltől a déli órákig növekedik, majd sötétedésre megszűnik, tehát párhuzamosan változik a fotoszintetikusan aktív fénysugárzással. Nyitott légrések esetén, a vízleadás sebességét befolyásolják a levél anatómiai sajátosságai. A szőrökkel fedett levél, vagy amelyen süllyesztett sztómák találhatók jóval kevésbé transpirál. A transpiráció intenzitását még inkább befolyásolja a levegő hőmérséklete és a páratartalma. A hőmérséklet növekedése fokozza a víz párolgását az intercellulárisokban és a vízgőz diffúzióját. A páratartalom hatásáról már fentebb szóltunk, de a légmozgás növekedése csökkenti a páratartalmat, így növelheti a transpirációt. Ez utóbbi tényezők azonban közvetve befolyásolják a sztómák nyitottságát is. A sztómák nyitása és zárása endogén ritmust követ. A legtöbb növényben a hajnali órákban még akkor is elkezd növekedni a légrés, ha mesterségesen sötétségben tartjuk a növényt. Vannak azonban éjjel nyitó (szkotoaktív) sztómák, és átmeneti típusok is. A sztómák működésére, ezen keresztül a transpirációra ható legfontosabb környezeti tényezők a fény, CO2 koncentráció és a hőmérséklet. A fény hatására a növényekben számos élettani folyamat aktiválódik. A földre érkező napsugárzásból a kék és a vörös fény hatására nyitnak a sztómák. Ezzel egy időben a fotoszintézis folyamatai is megindulnak és ennek során O2 képződik és CO2 kötődik meg. E gázok ugyancsak a sztómákon át cserélődnek ki a környezettel. Megfigyelték, hogy a CO2 tenzió fokozódásával a sztómák elkezdenek záródni. Ez azt mutatja, hogy a légrés elsősorban a fotoszintézis CO2 ellátására szolgál, és amennyiben elégséges az intercellulárisokban a tenziója, a légrések szűkülnek, ezzel a csökkentve a növény vízvesztését. Ezen keresztül hat a hőmérséklet is: növekedésével a légzés biokémiai folyamatainak sebessége gyorsabban nő, mint a fotoszintézis sebessége, ezért magasabb hőmérsékleten a CO2 kompenzációs pont eltolódik. Átmenetileg megnő az intercellulárisok CO2 tenziója és ezért egyes növényeknél a déli órákban részleges sztómazáródást figyeltek meg. A sztómák zárását azonban előidézheti a vízhiány is. Kiszáradó talajban a növény egyre nehezebben tudja felvenni a vizet és ilyenkor a gyökérben képződő és a xilém nedvvel a hajtásba szállítódó hormon, az abszcizinsav hatására sztómazáródás következik be.
ZoldOvezet
Active member
Szóval miért ne venne fel vizet épp most?
Én meg talán pont h az exkalapon olvastam,de nem tudom hogy melyik cikkbe,ha megtalalom egyszer belinkelem,szavamon foghattok
saul kapja be csak.. ott van leírva, bővebben olvashatsz itt :
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/ANovenyiAnyagcsere/index.html
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/ANovenyiAnyagcsere/index.html
