Tauberbischofs
Active member
Alapok
A led egy dióda ami fényt bocsát ki.
A dióda egy olyan lény, ami feszültséget (V, Volt) igényel a működéséhez. Ha nem kap elég feszültséget nem hajlandó működni. Ez a működés esetünkben a fény kibocsátására utal. Ha több feszültséget kap mint ami szükséges a működéséhez azt megköszöni és tovább engedi, pusztán annyi feszültséget eszik meg amennyi a működéséhez szükséges. Különböző színű ledeknek eltérő feszültségigényük van. Például a pirosak kevesebbet esznek mint a fehérek. 2020ban egy fehér led esetén egy fehér led dióda 3V alatt kér feszkót ahhoz, hogy fényt adjon. Ez a feszültségérték a nyitófeszültség.
Azzal, hogy feszültség éri a ledet még nem fog fényt adni. A lednek áramra (A, mA, Amper, milliAmper) van szüksége ahhoz, hogy fényt bocsásson ki. Ennek az áramnak az erőssége határozza meg, hogy milyen mennyiségű fényt ad a led az adott pillanatban. Ha keveset adsz épp csak dereng, ha többet akkor világít, ha még többet akkor vakít, ha meg korlát nélkül ráeresztesz minden áramot amit csak adni tud az áramforrás akkor villan egy nagyot és elköszön egy életre.
Épp ezért a ledeknek juttatott áramot korlátozzuk vagy stabil áramot adunk.
Minden ledhez jár egy gyártói adatlap ami jellemzi a ledet. Ott leírja a gyártó azt, hogy az adott lednek mekkora a nyitófeszültsége és mekkora a led által elviselhető maximális áram. Ezen kívül még ezer dolgot leírnak ott, ezekről később.
Vegyünk elő a fiókból egy 5mm dip ledet
Egyből látszik, hogy a led lábai eltérő hosszúságúak. Ez azért van, hogy meg tudd különböztetni őket, ne cseréld fel majd bekötésnél, ugyanis a led polaritás érzékeny. Van neki egy + bemeneti sarka amit anódnak és egy negatív sarka amit katódnak nevezünk. Mivel a ledek legtöbbjén + és – jelölés nem mindig fér el viszont a polaritás fontos, ezért ha különböző módon is, de minden esetben megjelölik a katódot a gyártók. A fenti dip led egyik lába rövidebb, ezzel utal a gyártója a led negatív, katód oldalára.
Ha szeretnék ezzel a leddel világítani akkor egyenfeszültségre vagy egyenáramra lesz szükségem. Ezt akkumlátorok, elemek és tápok tudják biztosítani. Mivel sosem fogsz elemet vagy akkut használni ezért most ezt a témát kerüljük ki, maradjunk a tápnál. Szerencsére van otthon egy nem használt rúter aminek a tápja a fiókban hevert és 12V feszt valamint 1500mA áramot biztosít a hátoldali leírás szerint. Ez a táp minden szempontból stabilizálatlan, a feszültsége és az árama is csak közelítőleg 12V ill. az áramerőssége is ugrál. Bedugom a tápot a dugaljba és a táp + pólusát a led + pólusához, a táp – pólusát a led – pólusához illesztem.
Ekkor van az, hogy a ledemen korlátozás nélkül a táp teljes 1500mA árama szaladna keresztül. Namost egy dip led szokásos üzemi árama 20mA, ennél nem sokkal többet visel el. Talán megérthető, hogy miért villant egy nagyot a led és soha többé nem tudom a ledemet életre kelteni, tönkrement pusztán annak köszönhetően, hogy basztam elolvasni a led adatlapját, túl sok áramot kapott. Mindegy, van még led a fiókban, vegyük elő a következőt.
A második led esetén szeretném a ledet tartós üzemre bírni, ezért megpróbálom a tápon ömlő 1500mA áramot stabil 20mA árammá korlátozni. Ehhez szükségem lesz egy ellenállásra vagy egy áramgenerátorra. A kettő nem ugyan az. Mivel az ellenállás -előtét ellenállás- számítását egyrészről mindenki tanulta hetedikben, másrészt ezer helyen van fent a neten, harmadrészt senkit nem érdekel ezért inkább eltekintenék tőle. Használjunk áramgenerátort.
Az áramgenerátor esetünkben egy fogalom. Valóságban létezik, de nem lesz az olvasók közt senki aki akár egyet is megpróbálna felfogni, megépíteni és begyűrni a rúter táp tyúkbelére, ezért maradjunk abban, hogy leírom mit csinál. Áramot stabilizál. 1500mA hullámzó, szakadó, hirtelen emelkedő vagy csökkenő értékű áramból egy varázsütésre csinál nekünk stabil, egyenletes 20mA áramértéket. Ha ezt az áramgenerátort beteszed a led elé (vagy mögé, mindegy) és úgy teszed fel a rútertápodra a ledet akkor a leded egyenletes fényt fog biztosítani. (Mellékes egyelőre, de hozzáteszem, hogy az áramgenerátor is igényel 2V feszt.)
Fasztnembíreltöbbet.
Mielőtt beleállnánk dip ledből lámpát építeni párhuzamos kötésekkel két dolgot meg kell mondanom.
Ha viszont előhúzok a fiókból még egy áramgenyát és a rendelkezésre álló genyákat a sorokba pakolom be akkor mindkét sorban 20-20mA áram folyik, a tápot a kettő összege, 40mA áram hagyja el.
Más lenne a helyzet abban az esetben ha a ledeket nem üzemi, hanem határértéki áramon használnám. Legyen ez az érték 40mA. Ilyenkor 38 párhuzamos sorom van, soronként 3db leddel, áramgenyám nincs mert a táp 1500mA max áramára támaszkodom. A használt ledek 40mA áramon erejük végét járják de 200%al világítanak, 40,1mA áramon meg kiégnek. Ilyenkor jobb minden sorba beépíteni egy 40mA áramgenyát. Miért, kérdezhetnénk. Azért, mert a 38 körben biztosan 38 különböző áramerősséget mérnénk. Az egyikben 36,87mA, a másikban 43,29mA kavarogna a ledek nem egyenletes nyitófeszültségének köszönhetően.
Ha egy gyártó legyárt egy ledet akkor azt osztályozza nyitófeszültség érték és fényesség szerint. Lesznek ledek amiknek a nyitófeszültsége 2,6V és lesznek amiknek 3,2V. Ha a 38 párhuzamos sorban lesz egy 3db-os sor amiben a nyitófeszültség túl alacsony akkor az a sor a rá jutó elméleti 39,99mA helyett felvesz 41,2mA áramot, az első led kiég, így a sor kizáródik. innentől a többi sorrra már az 1500mA 1/38 része helyett 1500/37 áram jut ami további és további kiégésekhez és szakadásokhoz, végeredményben a lámpám teljes tönkremeneteléhez vezet.
Ezért van az, hogy korlátozás nélkül nem járatunk ledet határértéken. Ha minden sorban lett volna áramgenya akkor talán még most is égne az a lámpa. Ha áramkorlát nélkül akarsz ledeket futtatni akkor jól teszed, ha alacsonyabb áramot juttatsz a soroknak. Esetünkben ezt úgy lehetett volna elérni, ha kb 50-60párhuzamos kört építünk, ekkor kb 30mA jutott volna egy körre. Érdemes ezt megjegyezni, ez a stabil feszkós tápok üzemeltetésének alapja. Inkább költs többet ledre minthogy egy megfutástól boruljon minden. Mondjuk majdnem mindegy mit írok ide, multiméter készség szintű használata nélkül kár elkezdeni stabil feszültséget adó tápokkal dolgozni, mi mindig stabil áramot biztosító tápokat használunk, ezek az áramgenerátoros tápok.
A táp
Áramgenerátoros vagy más néven stabil áramos led tápokat használunk. Külföldiül constant current power supplynak írják, cc psu rövidítve. A táp feladata a ledeknek a szükséges feszültséget adnia miközben stabil áramot biztosít. Minden táp jellemezhető:
Ha adott egy táp ami Vmin: 71V, Vmax:143V akkor ne próbálj meg 2db mid-power ledet rákötni, mert ezek össz-nyitfesz értéke 6V, az meg messze alatta marad a 71V minimumnak. Hasonlóan ne próbálj 94db CLU3824 ledet se rákötni sorban, mert lehasal a táp. Ennyi.
A táp áramerőssége határozza meg, hogy milyen ledeket lehet rákötni, vagy inverzben a ledek határozzák meg, hogy milyen áramerősségű tápot választok hozzájuk. Áramerősség szempontjából két féle táp létezik:
Az állíthatók kicsit cizelláltabbak. Jó esetben van rajtuk egy poti ami egyértelműen jelzi, hogy az áramerősséget hova tekered min és max közt. Gyengébb esetben egy csavarhúzóval egy csavarfejet állítva tudsz áramerősséget szabályozni. Rosszabb szitu, hogy még egy kábelpár lóg ki amire magadnak kell felszerelned:
A MeanWell-ről még két szó. Általánosan elfogadott, hogy a világ legelterjedtebb és egyik legjobb táp gyártója. Nem olcsó, de nem is vészes árú. Szinte minden emberileg igényelt áramerősségre van termékük és konstans áramos tápot 300W-ig gyárt. A másik amit tudni kell a cc tápjaikról az az, hogy nem mindegy, h blank, A, B, AB,BA, Y jelölésű terméküket veszed meg ugyan olyan teljesítmény, fesz és áramerő esetén, ugyanis ezek a jelölések a fenti dimmelési lehetőségek közül jelent valamit. Ahogy mondtam, az “A” konyhakész, egy csavarhúzóval variálhatod az áramerősséget 50-100% közt. Ha viszont a “B”-t veszed ott már neked kell feltenni a potit egy extra kábelpárra, viszont 10-110% közt tudsz állítani az áramon. Ha nem szereted a szekrény alját világítani keléskor akkor ez az opció jól jön.
A tápok teljesítménye általánosságban a Vmax és Io szorzata W-ban megadva. Azért csak általánosságban, mert a tápnak is van egy karakterisztikája. Lehet, hogy a Vmax 214V, az Imax meg 400mA, ami teljesítményben 80W felett jön ki, azonban ha megnézed a táp adatlapját akkor az látszik, hogy a 400mA áramerősségnél csak 185V a Vmax, vagy 214V Vmaxnál csak 350mA-t képes magából kipréselni.
Magyarul van egy csomó dolog amit érdemes tudnod a tápról mielőtt megveszed, ezt a csomó dolgot meg a táp adatlapjából tudod és kell kinyerni. Olvasd el mielőtt fizetsz érte.
Az áramgenerátoros tápokról még annyit tudni kell, hogy kapcsolgatni csak ac oldalon szabad, áramerősséget meg csak a dimmer funkcióval ellátott tápokon lehet. Ne próbálj külső szabályzót beépíteni se ac, se dc oldalra.
A led
Már mondtam, hogy a led egy dióda. Különböző ritkaföldfém ötvözetekből készül ami addig hangzik kúlnak amíg nem tudod, hogy ezeket az elemeket töredék milligramm mennyiségben tudják kinyerni megmozgatott tonnánként, ilyetén az egyik leginkább környezetromboló a bányászatuk, de kiafaszomat érdekel ez amíg Kínában és Afrikában vannak csak bányák. Kúl. Összeszednek egy csomó ritkaföldfémet, ötvözik, kicsit kalapálnak rajta és belerakják egy tokba, kész is a led. Nem igaz, h van ennél egyszerűbb meló.
Namost attól függően, h milyen tokba teszik a csippet, hány csippet tesznek a tokba, hány ilyen tokot tesznek egy alulapra vagy mekkora árammal hajtható az a csipp szét lehet osztályozni a ledeket. A szétosztályozást is leegyszerűsíteném olyan szintig ameddig mi felhasználjuk őket.
Viszont kisebb testvérükről annál több szó kell hogy essen, ők a mid-power ledek amikkel elsősorban csordába verődve szoktunk találkozni.
Ezek a kis bedbojok adják a ma korszerűnek mondható növénytermesztésre használható lámpák velejét. Maga a fizikai megjelenése lényegtelen, a diódát ugyanis ezer féle módon lehet betokozni, egyedül a nyitfesze és árama a fontos. Pont ezért ne is ledként, hanem magának a diódának, a csippnek a tulajdonságairól beszéljünk. Hogy megértsük mitől fontosak elsősorban azt kell tudni, hogy a régi 3,6V általános fehér nyitófeszültségi értékről ezek a kis nyomik 2,8V körül átlagos nyitfesz érték körül járnak, ennek megfelelően nehéz köztük 150lm/W fényhasznosulási értéket nem hozó ledet találni.
Maga a csip adatlapokon 65-90mA üzemi áram körül van jellemezve. Max áramuk nem lépi át a 200mA-t, ez felett csak pwm-ben hajthatók. A valóság az, hogy 50mA áramnál is jó fényük van és 150mA áramnál is tartósak, szóval elég tág a meghajtó áram értéke.
Ha fogsz egy ilyen csippet és el akarod adni ahhoz leddé kell válnia. A csippek útja itt kettéágazik. A csippek egy része önállóan kerül tokba, ezekből lesznek az smd ledek. jellemző tokméretek a 3030, 2835, 5050, 5630, 5730, 7020, 8020 tokozások amik a tok méretére utalnak, a tok méretből meg a led fényerejére lehet következtetni. A nagy fényerejű ledszalagok és E27 led izzók ma 2835 tokozású ledeket kapnak. a 3030 és 5630 tokozások szintén új és nagy fényerejű csippeket tartalmaznak, míg az 5730, 7020 és 8020 leginkább a kínai belső piacra gyártott szarok sajátja, főleg alibaba szintű oldalakon jöhetnek szembe. A 7020 és 8020 tokok gyakran 2 vagy 3 csippet tartalmaznak.
A 3030 és 5630 smd ledek egyesével sokat nem érnek. Önállóan 30-40lm körüli fényt adnak, ezért hogy használható lámpává alakuljanak párhuzamos sorokban reflow-zzák őket egy alu vagy fr4 lapra, így válnak eladható led modullá. Egy modul tetszőleges kialakítású lehet, mindegy a forma. A felületén elhelyezett SMD ledek darabszáma az érdekes. Ezeket a moduloknál a gyártó megadja a nyitófesz értéket és egy táblázatban szokta a fényerőt a meghajtó áram szerint megadni.
Ha érteni is akarod milyen modult tartasz a kezedben, valójában mennyi annak a fényereje akkor kicsit kell gondolkodni. Adott egy TCI modul ami 96db ledet hordoz és 48V a nyitófesz értéke. Ha tudjuk azt, hogy egy led kb 3V körüli nyitfeszt produkál akkor az alapokban tanultak alapján alapművelet a 48V/3V–> 16db led van egy sorban. A 96db/16db—>6 párhuzamos sorunk van a modulon. Ha soronként az csippeket 90mA árammal szeretném hajtani akkor 6×0,09= 540mA áramot igényel a modul.
Ezen a 90mA áramon a csip/led csak annyi hőt termel amit a júzer könnyűszerrel és olcsón el tud vezetni a modul felületéről. Ehhez legtöbbször elég valami könnyű és kicsi alu szelvény a ledek ill, a modul alá ragasztva, én 20mm vagy 30mm alu U szelvényt használok.
Az útelágazás másik irányában a csippeket sorokba rendezik, ezekből a sorokból párhuzamos kötéssel csordákat alakítanak ki, majd ezekből a csordákat viszonylag nagy, 13, 19, 28 vagy 39mm vagy kurvamindegy milyen méretű tokokba ültetve megszületik a CoB led. Mondjuk a CoB tokozása ennél sokrétűbb, de legyen elég annyi, hogy ha a kezedbe fogsz egy Citizen CLU-048 1212 CoB ledet akkor abban 144db csipp van 12×12 elrendezésben. Ez az elrendezés bármi lehet, nincs szabály azon kívül, hogy a sorokban a diódák száma azonos.
A CoB megnevezése nem utal rá akkor a nyitfesze alapján -hasonlóan a modulokhoz- ki lehet következtetni a sorban elhelyezkedő csippek darabszámát, a CoB áramából meg a sorokét. Ha 9V nyitfeszű a cob akkor 3db van egy sorban, ha 18V akkor 6db, ha 36V akkor 12db csippet tartalmaz a sor. Ha üzemi áramnak 1080mA-t ad a gyártó akkor a 1080/90–12párhuzamos sor nem egy nagy truváj. Mindezt a két alapműveletet azért végzed, hogy csak 90mA áram jusson egy sornak vagy a csippeknek. Lehet ettől eltérni 150-175mA-ig de szerintem már a 125mA hajtás is baszom sok hőt tud indukálni, kobok esetében ez sogárzó hőt is ad, növekszik a védőtáv a növénytől ami miatt csökken az őket érő fényerő, mellette a hűtésigény nő.
És akkor ha már hűtés: Ugye a modulok hűtése bébikönnyű azokkal az u szelvényekkel. Fillérekből kijön, szerszám nélkül elhelyezhetők, semmilyen technikaórai képzést nem igényel egy üzembiztos hűtés felinstallálása. CoB szopatósabb. Míg a modulnál az általam látott legnagyobb led-sűrűség 1db/cm2 volt addig a CoB-nál a már vázolt Citizen CLU-048 esetén az a 144db csipp egy 20mm átmérőjű körben van elhelyezve. Ugyan az a termelt hő ami modulnál 200cm2 felületen adódott át a hűtőknek az kobnál 9cm2, ennek megfelelően sokkal nagyobb és hatékonyabb hűtést igényel a CoB. Legtöbbször proci hűtőbordát vagy ahhoz hasonló aludarabot rakunk alá a hő elvezetésére, súlyosbítva egy arra illő ventivel. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy csinos procihűtőt simán felforral érinthetetlenre egy 50W cob ha nem teszel rá ventit. Véleményem szerint a CLU-048 max 700mA áramig használható procihűtővel venti nélkül. 1050mA-en már kell venti, 1400mA-en meg 3perc üzem után éget a hűtő széle, akkor mi lehet a led maghőmérséklete?
Úgy tűnik, hogy a piac ismeri ezt a jelenséget, ugyanis CoB ledeket ma kvázi ingyen lehet venni pont a drága és munkaigényes hűtés igénye miatt, míg a led modulok pofátlanul drágák a jelentősen olcsóbb hűtésigénynek köszönhetően. Ez nagyjából eldönti azt is hogy ki melyiket választja.
Az a tény is nagyban segíti a választást, hogy jelenleg CoB-al képtelenség áttörni gazdaságosan a 160lm/W értéket, modulnál meg tök általános a 190lm/W 3000K-nál is. Ugye az alapvetés, hogy minél lágyabban hajtasz egy ledet annál magasabb lm/W értéket böfög fel. Namost lehet egy 1080mA üzemi áramú cobot 350mA-el hajtani, ilyenkor felkúszik a 152lm/W citizen 160-165lm/W környékére, csak a kis felületen koncentrált hőleadása miatt attól még ugyan olyan procihűtő kell alá, mint a 1080mA-el hajtott testvérének, legfeljebb nem használsz ventit és nem eszel a jövő hónapban. Vagy nemtom, én még nem mertem lemezre ültetni kobot, de mástól sem láttam még ilyet.
Szintén a koncentrált ledsűrűségnek köszönhető, hogy egy 12×12 csoport közepe az életben nem lesz olyan hőmérsékletű mint a csoport szélén lévő társáé a szomszédos csippek hőátadása miatt, márpedig melegen a lm/W érték csökken. Modulnál ezzel nincs gond, hőtechnikailag még a 88db-os helvárnál sincs látótávolságban a szomszéd csipp, ott gond nélkül le tudja dobni a hőjét a hűtőfelületnek. (Amúgy ez az oka annak, hogy a 23W TCI melegebb volt mint a Helvar, ott 96db volt kisebb felületen.)
Samsung és futottak még
Besza, de külön címet érdemel, a Samsung.
Ma nincs senki a világon aki árban és minőségben utánuk tud menni, legalábbis növénytermesztési berkekben ez az alfa és az omega. 2014 körül samsung kijött az LM561A leddel ami kurvára nem forgatta fel a világot. Senki le se szarta, hogy egy 0,3W mid-power led 160lm/W-on muzsikál, mindenki a cobokkal volt elfoglalva. Senki nem akart 5x3mm méretű smd ledet reflowzni alulapokra, kevesen vagyunk akik ennyire felkészültek. Aztán az Osram is jött az Oslonnal, hasonlóan tudott. Telt az idő mikor valakinek eszébe jutott, hogy ebből terméket lehet csinálni. Addigra kint volt az 561B+ és az 561C is. Ezek modullá összeállva arra képesek, hogy a hps-nél megszokott ökölszabályokat elfelejtve kb 300W/m2 teljesítménynél vagy 40000lm/m2-nél jobb eredményeket hoznak a termesztőnek mint a nátrium. Pont.
Az LM561C 3000K színhőn osztályozástól függően 170-195lm/W-ra képes, feltételes módban. Az elején írtam, hogy a gyártók nyitfesz és fényerő alapján bineli, osztályozza a ledjeit. Minél alacsonyabb a nyitfesz annál jobb és minél több fényt ad annál jobb.
Miért kell erről szót ejteni? Azért, mert a modul arra való, hogy osztályozatlanul eladjunk mindent amit legyártottunk. Az amerikai hgl és az utolsó délkínai dzsunkán nyomtatott modulgyártó is azt állítja magáról, hogy ők kizárólag a legmagasabb minőségre osztályozott S6 bin ledeket építi be a moduljába. Kérdem én, hova lesz a többi alacsonyabb osztályzatú LM561C? A helyzet az, hogy mindenki az osztályozatlan ledet építi be a moduljába, csak a kínai paraszt nem biztos hogy samsungot. Ez a LM561C egy 5630 tokozású led. Nincs ember a földön aki meg tudja mondani laborvizsgálatok nélkül, hogy a kezében tartott két 5630 tokozású led Samsung LM561C S6bin vagy valami kínai fosch.
Ha egy pillanatra elfogadom, hogy a modulomba osztályozatlan ledek kerülnek akkor azt is elfogadom, hogy a meghirdetett lm/W alacsonyabb mint amit a modul gyártó hirdet és azt is elfogadom, hogy a kínai fosch még silányabb.
A gond ezzel csak annyi, hogy amit én a kínai szarnak gondolok és amit az amerikaiak egekig magasztalt csúcstechnológiának hirdetnek az a termék külalakra, műszaki tulajdonságokra és az alatta lévő növények mérete és eredménye alapján ugyan az. A kínai szar és a méregdrága ami termék ugyan olyan gyönyörű növényeket produkál.
Ehhez járul az is, hogy ami az elmúlt években a kezem alatt volt panel az elmaradt vagy messze elmaradt a Samsung LM561C műszaki paramétereitől de az eredmény kb ugyan az volt, mintha a csúcsbines ledeket építették volna a filléres modulomba.
És akkor még hátra van a nonpluszultra, az LM301B ami a Samsung leírása alapján 210lm/W felett produkál fényt. Biztoskurvajó aranyáron.
Nekem az a véleményem, hogy ez az egész egy cirkuszi számháború. Ha a modulod megbízható helyről, megbízható gyártótól van akkor meg lehet venni bármit 150lm/W felett, elégedett leszel a fényeddel és a növényeddel.
Exkalapalatt vettünk néhányan pár éve néhány TCI modult “olcsó oszt jó” címszóval, kb 150lm/W fénnyel. Az eredménytől amit az a modul produkált kb mindenki boldog volt. Ki a halálból hozott vissza növényt egy ásványvizes üveg méretű kólával a tetején, ki 2g/W felett hozott vele. Nem kapható, vége, elfogyott. Tavaly bevásároltunk a Helvar LX-562A moduljából. Ez 88db ledet tartalmaz egy sorban. A modul 56cm hosszú, 24mm széles. Gyakorlatilag bárhol elfér. Én arra próbáltam rábeszélni az embereket, hogy 90mA/ csipp árammal hajtsák, ez a modult tekintve 350mA. Ezen az áramon 161lm/W-ot ad. kb 3250Ft/db a bruttó ára. Annyi a gond vele, hogy 30db a min rendelési mennyiség, mindig kín volt a beszerzés.
Most év végén előkerült megint a TCI aki egy új modult dobott piacra a fent már írt LM561C leddel. Szólón már írta a jellemzőit. 175-200mA-el érdemes hajtani. 64V a nyitfesze. Szerintem a 2020 erről fog szólni itthon.
Rakjuk össze
A 64V egyből meg is határozta, hogy a modult konstans áramos táppal fogod hajtani, ugyanis 48V felett nincs stabil feszes táp a piacon. Mondjuk 175mA se sok, szal a párhuzamos kötés borítékolható.
A MeanWell ELG sorozata lett kinézve, abból is az ELG-240-C1750A vagy B. Ez a táp 2x10 osztásban győz 20db ilyen modult, ami kb 1m2 fedésére elég. Fogyasztás 223W, fény kb 40000lm. A táp ára kb 17000Ft, a 20db modul kb 33000Ft. Hűtéssel 60kFt rezsianyagokkal együtt.
Hűtésnek biztos 30mm alu u szelvényt néznék, kínai hővez kétoldalival felapplikálva. Kábelezni tömör 0,75 réz, osztásnak régi sorkapocs jumperelve, ugyanis 10es wago nincs.
CV tápok
Az elején szövegeltem, hogy a led a konstans áramot szereti, meg hogy csak konstans áramos tápot használj. Ezt most is tartom.
Ha vagy annyira beteg, hogy mégis konstans feszkós tápot akarsz akkor itt írnám le a led egy érdekes tulajdonságát. Egy CLU-048 CoB ledet ha meghajtok 350mA árammal akkor a nyitfesze 33,8V. 700mA áramnál 34V, 1050mA áramnál meg 34,4V. Mindez bekapcsoláskor, hidegen vagy szobahőn.
Ha ugyan ezt a ledet ugyan ennél az áramnál feszültség szempontjából megmérem egy óra múlva üzemi hőmérsékleten akkor ettől kisebb adatokat kapok, ugyanis a hőmérséklet emelkedésével a nyitfesz csökken.
Na, képzeld el, hogy a konstans feszkós tápod 36V-ot ad le egy olyan lednek ami 34,4V-on 1050mA-t átereszeszt. Mit gondolsz, egy ilyen led 36V-on mennyi árammal futna? Valahol 6000mA körül, hasra ütve. A leded halott.
Semmi gond, van másik. Itt a tápod feszkóját leviszed 34,4V-ra a multimétereddel és hamiskásan mosolyogsz, h jól kibasztál vele, most biztos 1050mA áramot vesz fel. Ja, az első fél percben. Azonban ahogy működik, melegszik. Ahogy melegszik, ejti a nyitfeszt és még több áramot eszik, aminek következtében tovább melegszik, tovább ejti a nyitfeszt és további áramot eszik. Egy idő után 2000mA áramot legel és jó esetben elöregszik az nélkül, hogy tudnál róla. Rosszabb esetben a melegedés-nyitfesz esés és áramemelkedés következtében létrejön a hőmegfutás és leolvad a led.
Hogyan lehet ezt elkerülni?
Úgy, hogy ilyenkor a táp teljes teljesítményére alapozod a ledek darabszámát. A 36V tápod állítható 33 és 38V közt. Azzal kezdesz, hogy a kimenő feszkót belövöd a hideg nyitfesz értékre, majd párhuzamosan annyi ledet kötsz rá ami kimeríti a tápod teljes áramkapacitását. Ha 150W a tápod teljesítménye akkor 4,2A áramot tud adni. Te párhuzamosan legalább 5db cobot kötsz rá és leveszed a kimenő áram értékét 3,8-4A-ra. ilyenkor elvileg 4000mA/5= 800mA áram ér egy ledet, ami biztonságosnak nevezhető. Csak akkor nem, ha az 5 led közül az egyik kimagaslóan alacsony nyitfesz értékkel bír, a másik négy meg kimagaslóan naggyal. Ilyenkor a szebbik leded jobban fényel mert több áramot kap mint a másik négy. Hamarabb öregszik, esetleg megfut, kizáródik és a táp 4A árama már 4 led közt oszlik meg.
Nem bátorítok senkit a stabil feszes tápok használatára de ha modult akarsz használni akkor 24-48V közti moduloknál nem biztos, h hülyeség a használatuk abban az esetben, ha sok modulod van. Pl a fenti szituban a TCI modul és az ELG-240-C1750 esetén ha kihullik az egyik modul még mindig csak 200mA éri a másik 9et.
Potato
A led egy dióda ami fényt bocsát ki.
A dióda egy olyan lény, ami feszültséget (V, Volt) igényel a működéséhez. Ha nem kap elég feszültséget nem hajlandó működni. Ez a működés esetünkben a fény kibocsátására utal. Ha több feszültséget kap mint ami szükséges a működéséhez azt megköszöni és tovább engedi, pusztán annyi feszültséget eszik meg amennyi a működéséhez szükséges. Különböző színű ledeknek eltérő feszültségigényük van. Például a pirosak kevesebbet esznek mint a fehérek. 2020ban egy fehér led esetén egy fehér led dióda 3V alatt kér feszkót ahhoz, hogy fényt adjon. Ez a feszültségérték a nyitófeszültség.
Azzal, hogy feszültség éri a ledet még nem fog fényt adni. A lednek áramra (A, mA, Amper, milliAmper) van szüksége ahhoz, hogy fényt bocsásson ki. Ennek az áramnak az erőssége határozza meg, hogy milyen mennyiségű fényt ad a led az adott pillanatban. Ha keveset adsz épp csak dereng, ha többet akkor világít, ha még többet akkor vakít, ha meg korlát nélkül ráeresztesz minden áramot amit csak adni tud az áramforrás akkor villan egy nagyot és elköszön egy életre.
Épp ezért a ledeknek juttatott áramot korlátozzuk vagy stabil áramot adunk.
Minden ledhez jár egy gyártói adatlap ami jellemzi a ledet. Ott leírja a gyártó azt, hogy az adott lednek mekkora a nyitófeszültsége és mekkora a led által elviselhető maximális áram. Ezen kívül még ezer dolgot leírnak ott, ezekről később.
Vegyünk elő a fiókból egy 5mm dip ledet
Egyből látszik, hogy a led lábai eltérő hosszúságúak. Ez azért van, hogy meg tudd különböztetni őket, ne cseréld fel majd bekötésnél, ugyanis a led polaritás érzékeny. Van neki egy + bemeneti sarka amit anódnak és egy negatív sarka amit katódnak nevezünk. Mivel a ledek legtöbbjén + és – jelölés nem mindig fér el viszont a polaritás fontos, ezért ha különböző módon is, de minden esetben megjelölik a katódot a gyártók. A fenti dip led egyik lába rövidebb, ezzel utal a gyártója a led negatív, katód oldalára.
Ha szeretnék ezzel a leddel világítani akkor egyenfeszültségre vagy egyenáramra lesz szükségem. Ezt akkumlátorok, elemek és tápok tudják biztosítani. Mivel sosem fogsz elemet vagy akkut használni ezért most ezt a témát kerüljük ki, maradjunk a tápnál. Szerencsére van otthon egy nem használt rúter aminek a tápja a fiókban hevert és 12V feszt valamint 1500mA áramot biztosít a hátoldali leírás szerint. Ez a táp minden szempontból stabilizálatlan, a feszültsége és az árama is csak közelítőleg 12V ill. az áramerőssége is ugrál. Bedugom a tápot a dugaljba és a táp + pólusát a led + pólusához, a táp – pólusát a led – pólusához illesztem.
Ekkor van az, hogy a ledemen korlátozás nélkül a táp teljes 1500mA árama szaladna keresztül. Namost egy dip led szokásos üzemi árama 20mA, ennél nem sokkal többet visel el. Talán megérthető, hogy miért villant egy nagyot a led és soha többé nem tudom a ledemet életre kelteni, tönkrement pusztán annak köszönhetően, hogy basztam elolvasni a led adatlapját, túl sok áramot kapott. Mindegy, van még led a fiókban, vegyük elő a következőt.
A második led esetén szeretném a ledet tartós üzemre bírni, ezért megpróbálom a tápon ömlő 1500mA áramot stabil 20mA árammá korlátozni. Ehhez szükségem lesz egy ellenállásra vagy egy áramgenerátorra. A kettő nem ugyan az. Mivel az ellenállás -előtét ellenállás- számítását egyrészről mindenki tanulta hetedikben, másrészt ezer helyen van fent a neten, harmadrészt senkit nem érdekel ezért inkább eltekintenék tőle. Használjunk áramgenerátort.
Az áramgenerátor esetünkben egy fogalom. Valóságban létezik, de nem lesz az olvasók közt senki aki akár egyet is megpróbálna felfogni, megépíteni és begyűrni a rúter táp tyúkbelére, ezért maradjunk abban, hogy leírom mit csinál. Áramot stabilizál. 1500mA hullámzó, szakadó, hirtelen emelkedő vagy csökkenő értékű áramból egy varázsütésre csinál nekünk stabil, egyenletes 20mA áramértéket. Ha ezt az áramgenerátort beteszed a led elé (vagy mögé, mindegy) és úgy teszed fel a rútertápodra a ledet akkor a leded egyenletes fényt fog biztosítani. (Mellékes egyelőre, de hozzáteszem, hogy az áramgenerátor is igényel 2V feszt.)
Ezt az egész áram dolgot úgy lehetne szemlélteni mint egy gáttal elzárt tengeröblöt. A gát mögött a tenger hullámzik, ez jelképezi a stabilizálatlan áramú táp áramerősségét. Ha a gátat felrobbantom akkor a tenger cunamiként borul be az öbölbe. Ha viszont a gát aljába egy 20mm szénacél csövön keresztül engedem be a vizet az egyenletes vízellátást biztosít. Ha a csőre egy mofém gömbcsapot is szerelek akkor azt az egyenletesen beáramló vizet is tudom szabályozni. A mofém gömbcsap a dimmer.
Amikor egy 12V táppal egy darab 3V nyitófeszültségű ledet üzemeltetek akkor kevés fényem lesz, én meg annyit akarok amennyit a rúter tápom elbír. Azt tudjuk, hogy a led dióda, 3V feszt eszik, így a led utáni kilépő feszültség a tápból kijövő 12V-ból csak 7V megy vissza a tápba. Ugye az áramgenya is megevett 2V-ot.. Szeretnék több fényt, ezért még kettőt beteszek az előző ledem után sorosan. Ez a soros kötés.
- (Soros kötésnél) a sorban folyó áram erőssége állandó
Fasztnembíreltöbbet.
Mielőtt beleállnánk dip ledből lámpát építeni párhuzamos kötésekkel két dolgot meg kell mondanom.
- Párhuzamos kötésnél a körökben induláskor a feszültség azonos
- Párhuzamos kötésnél az induló áramerősség a körökben megoszlik
Ha viszont előhúzok a fiókból még egy áramgenyát és a rendelkezésre álló genyákat a sorokba pakolom be akkor mindkét sorban 20-20mA áram folyik, a tápot a kettő összege, 40mA áram hagyja el.
Nem nehéz kitalálni, hogy ha a ledjeimet 20mA árammal szeretném világításra bírni akkor 1500mA/20mA=75, 75 párhuzamos sort tudok ilyen 3db ledes sorokból építeni, a rúter tápom 225db ledet tud ellátni.
Mikor 225db ledet 75db hármas sorba rendeztem felmerülhet a kérdés, hogy mekkora szükségem van 75db áramgenyára. Nos, ha valóban egyenletes fényt akarok mindenhol akkor minden sorban kell az áramgenya. Ha erről az egyenletességről le tudok mondani akkor meg semennyi, hiszen a táp 1500mA-nél több áramot nem fog adni, az meg eloszlik a párhuzamos sorok között.
Más lenne a helyzet abban az esetben ha a ledeket nem üzemi, hanem határértéki áramon használnám. Legyen ez az érték 40mA. Ilyenkor 38 párhuzamos sorom van, soronként 3db leddel, áramgenyám nincs mert a táp 1500mA max áramára támaszkodom. A használt ledek 40mA áramon erejük végét járják de 200%al világítanak, 40,1mA áramon meg kiégnek. Ilyenkor jobb minden sorba beépíteni egy 40mA áramgenyát. Miért, kérdezhetnénk. Azért, mert a 38 körben biztosan 38 különböző áramerősséget mérnénk. Az egyikben 36,87mA, a másikban 43,29mA kavarogna a ledek nem egyenletes nyitófeszültségének köszönhetően.
Ha egy gyártó legyárt egy ledet akkor azt osztályozza nyitófeszültség érték és fényesség szerint. Lesznek ledek amiknek a nyitófeszültsége 2,6V és lesznek amiknek 3,2V. Ha a 38 párhuzamos sorban lesz egy 3db-os sor amiben a nyitófeszültség túl alacsony akkor az a sor a rá jutó elméleti 39,99mA helyett felvesz 41,2mA áramot, az első led kiég, így a sor kizáródik. innentől a többi sorrra már az 1500mA 1/38 része helyett 1500/37 áram jut ami további és további kiégésekhez és szakadásokhoz, végeredményben a lámpám teljes tönkremeneteléhez vezet.
Ezért van az, hogy korlátozás nélkül nem járatunk ledet határértéken. Ha minden sorban lett volna áramgenya akkor talán még most is égne az a lámpa. Ha áramkorlát nélkül akarsz ledeket futtatni akkor jól teszed, ha alacsonyabb áramot juttatsz a soroknak. Esetünkben ezt úgy lehetett volna elérni, ha kb 50-60párhuzamos kört építünk, ekkor kb 30mA jutott volna egy körre. Érdemes ezt megjegyezni, ez a stabil feszkós tápok üzemeltetésének alapja. Inkább költs többet ledre minthogy egy megfutástól boruljon minden. Mondjuk majdnem mindegy mit írok ide, multiméter készség szintű használata nélkül kár elkezdeni stabil feszültséget adó tápokkal dolgozni, mi mindig stabil áramot biztosító tápokat használunk, ezek az áramgenerátoros tápok.
A táp
Áramgenerátoros vagy más néven stabil áramos led tápokat használunk. Külföldiül constant current power supplynak írják, cc psu rövidítve. A táp feladata a ledeknek a szükséges feszültséget adnia miközben stabil áramot biztosít. Minden táp jellemezhető:
- minimum és maximum feszültséggel (Vmin, Vmax)
- kibocsátott stabil áram értékkel (I, Imin, Imax)
- teljesítménnyel (P)
Ha adott egy táp ami Vmin: 71V, Vmax:143V akkor ne próbálj meg 2db mid-power ledet rákötni, mert ezek össz-nyitfesz értéke 6V, az meg messze alatta marad a 71V minimumnak. Hasonlóan ne próbálj 94db CLU3824 ledet se rákötni sorban, mert lehasal a táp. Ennyi.
A táp áramerőssége határozza meg, hogy milyen ledeket lehet rákötni, vagy inverzben a ledek határozzák meg, hogy milyen áramerősségű tápot választok hozzájuk. Áramerősség szempontjából két féle táp létezik:
- fix áramos, ahol egy adott értéken (Io, mA) van a táp áramerőssége és ezen nem tudok és nem is akarok változtatni,
- ill. a dimmelhető, állítható áramerősségű táp, ahol két érték (Imin, Imax) közt tudok kimeneti áramerősséget szabályozni.
Az állíthatók kicsit cizelláltabbak. Jó esetben van rajtuk egy poti ami egyértelműen jelzi, hogy az áramerősséget hova tekered min és max közt. Gyengébb esetben egy csavarhúzóval egy csavarfejet állítva tudsz áramerősséget szabályozni. Rosszabb szitu, hogy még egy kábelpár lóg ki amire magadnak kell felszerelned:
- egy potit,
- vagy egy potit ellenállattal,
- vagy egy fesszabályzót 1-10V közt,
- vagy valami kontrollert.
- esetleg egy beállító ellenállást kell betenned a ledset vagy rset portokba táblázati adatok alapján
A MeanWell-ről még két szó. Általánosan elfogadott, hogy a világ legelterjedtebb és egyik legjobb táp gyártója. Nem olcsó, de nem is vészes árú. Szinte minden emberileg igényelt áramerősségre van termékük és konstans áramos tápot 300W-ig gyárt. A másik amit tudni kell a cc tápjaikról az az, hogy nem mindegy, h blank, A, B, AB,BA, Y jelölésű terméküket veszed meg ugyan olyan teljesítmény, fesz és áramerő esetén, ugyanis ezek a jelölések a fenti dimmelési lehetőségek közül jelent valamit. Ahogy mondtam, az “A” konyhakész, egy csavarhúzóval variálhatod az áramerősséget 50-100% közt. Ha viszont a “B”-t veszed ott már neked kell feltenni a potit egy extra kábelpárra, viszont 10-110% közt tudsz állítani az áramon. Ha nem szereted a szekrény alját világítani keléskor akkor ez az opció jól jön.
A tápok teljesítménye általánosságban a Vmax és Io szorzata W-ban megadva. Azért csak általánosságban, mert a tápnak is van egy karakterisztikája. Lehet, hogy a Vmax 214V, az Imax meg 400mA, ami teljesítményben 80W felett jön ki, azonban ha megnézed a táp adatlapját akkor az látszik, hogy a 400mA áramerősségnél csak 185V a Vmax, vagy 214V Vmaxnál csak 350mA-t képes magából kipréselni.
Magyarul van egy csomó dolog amit érdemes tudnod a tápról mielőtt megveszed, ezt a csomó dolgot meg a táp adatlapjából tudod és kell kinyerni. Olvasd el mielőtt fizetsz érte.
Az áramgenerátoros tápokról még annyit tudni kell, hogy kapcsolgatni csak ac oldalon szabad, áramerősséget meg csak a dimmer funkcióval ellátott tápokon lehet. Ne próbálj külső szabályzót beépíteni se ac, se dc oldalra.
A led
Már mondtam, hogy a led egy dióda. Különböző ritkaföldfém ötvözetekből készül ami addig hangzik kúlnak amíg nem tudod, hogy ezeket az elemeket töredék milligramm mennyiségben tudják kinyerni megmozgatott tonnánként, ilyetén az egyik leginkább környezetromboló a bányászatuk, de kiafaszomat érdekel ez amíg Kínában és Afrikában vannak csak bányák. Kúl. Összeszednek egy csomó ritkaföldfémet, ötvözik, kicsit kalapálnak rajta és belerakják egy tokba, kész is a led. Nem igaz, h van ennél egyszerűbb meló.
Namost attól függően, h milyen tokba teszik a csippet, hány csippet tesznek a tokba, hány ilyen tokot tesznek egy alulapra vagy mekkora árammal hajtható az a csipp szét lehet osztályozni a ledeket. A szétosztályozást is leegyszerűsíteném olyan szintig ameddig mi felhasználjuk őket.
- High power ledek, amiket a köznyelv 1W, 3W vagy 5W néven ismer, meghajtó áramuk és teljesítményük függvényében
- SMD ledek, amik önmagukban kezelhetetlenül kicsi, milliméteres méretűek. Önmagukban használhatatlanok, de csoportba gyűjtve nagy barátaink.
- CoB ledek
Viszont kisebb testvérükről annál több szó kell hogy essen, ők a mid-power ledek amikkel elsősorban csordába verődve szoktunk találkozni.
Ezek a kis bedbojok adják a ma korszerűnek mondható növénytermesztésre használható lámpák velejét. Maga a fizikai megjelenése lényegtelen, a diódát ugyanis ezer féle módon lehet betokozni, egyedül a nyitfesze és árama a fontos. Pont ezért ne is ledként, hanem magának a diódának, a csippnek a tulajdonságairól beszéljünk. Hogy megértsük mitől fontosak elsősorban azt kell tudni, hogy a régi 3,6V általános fehér nyitófeszültségi értékről ezek a kis nyomik 2,8V körül átlagos nyitfesz érték körül járnak, ennek megfelelően nehéz köztük 150lm/W fényhasznosulási értéket nem hozó ledet találni.
Maga a csip adatlapokon 65-90mA üzemi áram körül van jellemezve. Max áramuk nem lépi át a 200mA-t, ez felett csak pwm-ben hajthatók. A valóság az, hogy 50mA áramnál is jó fényük van és 150mA áramnál is tartósak, szóval elég tág a meghajtó áram értéke.
Ha fogsz egy ilyen csippet és el akarod adni ahhoz leddé kell válnia. A csippek útja itt kettéágazik. A csippek egy része önállóan kerül tokba, ezekből lesznek az smd ledek. jellemző tokméretek a 3030, 2835, 5050, 5630, 5730, 7020, 8020 tokozások amik a tok méretére utalnak, a tok méretből meg a led fényerejére lehet következtetni. A nagy fényerejű ledszalagok és E27 led izzók ma 2835 tokozású ledeket kapnak. a 3030 és 5630 tokozások szintén új és nagy fényerejű csippeket tartalmaznak, míg az 5730, 7020 és 8020 leginkább a kínai belső piacra gyártott szarok sajátja, főleg alibaba szintű oldalakon jöhetnek szembe. A 7020 és 8020 tokok gyakran 2 vagy 3 csippet tartalmaznak.
A 3030 és 5630 smd ledek egyesével sokat nem érnek. Önállóan 30-40lm körüli fényt adnak, ezért hogy használható lámpává alakuljanak párhuzamos sorokban reflow-zzák őket egy alu vagy fr4 lapra, így válnak eladható led modullá. Egy modul tetszőleges kialakítású lehet, mindegy a forma. A felületén elhelyezett SMD ledek darabszáma az érdekes. Ezeket a moduloknál a gyártó megadja a nyitófesz értéket és egy táblázatban szokta a fényerőt a meghajtó áram szerint megadni.
Ha érteni is akarod milyen modult tartasz a kezedben, valójában mennyi annak a fényereje akkor kicsit kell gondolkodni. Adott egy TCI modul ami 96db ledet hordoz és 48V a nyitófesz értéke. Ha tudjuk azt, hogy egy led kb 3V körüli nyitfeszt produkál akkor az alapokban tanultak alapján alapművelet a 48V/3V–> 16db led van egy sorban. A 96db/16db—>6 párhuzamos sorunk van a modulon. Ha soronként az csippeket 90mA árammal szeretném hajtani akkor 6×0,09= 540mA áramot igényel a modul.
Ezen a 90mA áramon a csip/led csak annyi hőt termel amit a júzer könnyűszerrel és olcsón el tud vezetni a modul felületéről. Ehhez legtöbbször elég valami könnyű és kicsi alu szelvény a ledek ill, a modul alá ragasztva, én 20mm vagy 30mm alu U szelvényt használok.
Az útelágazás másik irányában a csippeket sorokba rendezik, ezekből a sorokból párhuzamos kötéssel csordákat alakítanak ki, majd ezekből a csordákat viszonylag nagy, 13, 19, 28 vagy 39mm vagy kurvamindegy milyen méretű tokokba ültetve megszületik a CoB led. Mondjuk a CoB tokozása ennél sokrétűbb, de legyen elég annyi, hogy ha a kezedbe fogsz egy Citizen CLU-048 1212 CoB ledet akkor abban 144db csipp van 12×12 elrendezésben. Ez az elrendezés bármi lehet, nincs szabály azon kívül, hogy a sorokban a diódák száma azonos.
A CoB megnevezése nem utal rá akkor a nyitfesze alapján -hasonlóan a modulokhoz- ki lehet következtetni a sorban elhelyezkedő csippek darabszámát, a CoB áramából meg a sorokét. Ha 9V nyitfeszű a cob akkor 3db van egy sorban, ha 18V akkor 6db, ha 36V akkor 12db csippet tartalmaz a sor. Ha üzemi áramnak 1080mA-t ad a gyártó akkor a 1080/90–12párhuzamos sor nem egy nagy truváj. Mindezt a két alapműveletet azért végzed, hogy csak 90mA áram jusson egy sornak vagy a csippeknek. Lehet ettől eltérni 150-175mA-ig de szerintem már a 125mA hajtás is baszom sok hőt tud indukálni, kobok esetében ez sogárzó hőt is ad, növekszik a védőtáv a növénytől ami miatt csökken az őket érő fényerő, mellette a hűtésigény nő.
És akkor ha már hűtés: Ugye a modulok hűtése bébikönnyű azokkal az u szelvényekkel. Fillérekből kijön, szerszám nélkül elhelyezhetők, semmilyen technikaórai képzést nem igényel egy üzembiztos hűtés felinstallálása. CoB szopatósabb. Míg a modulnál az általam látott legnagyobb led-sűrűség 1db/cm2 volt addig a CoB-nál a már vázolt Citizen CLU-048 esetén az a 144db csipp egy 20mm átmérőjű körben van elhelyezve. Ugyan az a termelt hő ami modulnál 200cm2 felületen adódott át a hűtőknek az kobnál 9cm2, ennek megfelelően sokkal nagyobb és hatékonyabb hűtést igényel a CoB. Legtöbbször proci hűtőbordát vagy ahhoz hasonló aludarabot rakunk alá a hő elvezetésére, súlyosbítva egy arra illő ventivel. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy csinos procihűtőt simán felforral érinthetetlenre egy 50W cob ha nem teszel rá ventit. Véleményem szerint a CLU-048 max 700mA áramig használható procihűtővel venti nélkül. 1050mA-en már kell venti, 1400mA-en meg 3perc üzem után éget a hűtő széle, akkor mi lehet a led maghőmérséklete?
Úgy tűnik, hogy a piac ismeri ezt a jelenséget, ugyanis CoB ledeket ma kvázi ingyen lehet venni pont a drága és munkaigényes hűtés igénye miatt, míg a led modulok pofátlanul drágák a jelentősen olcsóbb hűtésigénynek köszönhetően. Ez nagyjából eldönti azt is hogy ki melyiket választja.
Az a tény is nagyban segíti a választást, hogy jelenleg CoB-al képtelenség áttörni gazdaságosan a 160lm/W értéket, modulnál meg tök általános a 190lm/W 3000K-nál is. Ugye az alapvetés, hogy minél lágyabban hajtasz egy ledet annál magasabb lm/W értéket böfög fel. Namost lehet egy 1080mA üzemi áramú cobot 350mA-el hajtani, ilyenkor felkúszik a 152lm/W citizen 160-165lm/W környékére, csak a kis felületen koncentrált hőleadása miatt attól még ugyan olyan procihűtő kell alá, mint a 1080mA-el hajtott testvérének, legfeljebb nem használsz ventit és nem eszel a jövő hónapban. Vagy nemtom, én még nem mertem lemezre ültetni kobot, de mástól sem láttam még ilyet.
Szintén a koncentrált ledsűrűségnek köszönhető, hogy egy 12×12 csoport közepe az életben nem lesz olyan hőmérsékletű mint a csoport szélén lévő társáé a szomszédos csippek hőátadása miatt, márpedig melegen a lm/W érték csökken. Modulnál ezzel nincs gond, hőtechnikailag még a 88db-os helvárnál sincs látótávolságban a szomszéd csipp, ott gond nélkül le tudja dobni a hőjét a hűtőfelületnek. (Amúgy ez az oka annak, hogy a 23W TCI melegebb volt mint a Helvar, ott 96db volt kisebb felületen.)
Samsung és futottak még
Besza, de külön címet érdemel, a Samsung.
Ma nincs senki a világon aki árban és minőségben utánuk tud menni, legalábbis növénytermesztési berkekben ez az alfa és az omega. 2014 körül samsung kijött az LM561A leddel ami kurvára nem forgatta fel a világot. Senki le se szarta, hogy egy 0,3W mid-power led 160lm/W-on muzsikál, mindenki a cobokkal volt elfoglalva. Senki nem akart 5x3mm méretű smd ledet reflowzni alulapokra, kevesen vagyunk akik ennyire felkészültek. Aztán az Osram is jött az Oslonnal, hasonlóan tudott. Telt az idő mikor valakinek eszébe jutott, hogy ebből terméket lehet csinálni. Addigra kint volt az 561B+ és az 561C is. Ezek modullá összeállva arra képesek, hogy a hps-nél megszokott ökölszabályokat elfelejtve kb 300W/m2 teljesítménynél vagy 40000lm/m2-nél jobb eredményeket hoznak a termesztőnek mint a nátrium. Pont.
Az LM561C 3000K színhőn osztályozástól függően 170-195lm/W-ra képes, feltételes módban. Az elején írtam, hogy a gyártók nyitfesz és fényerő alapján bineli, osztályozza a ledjeit. Minél alacsonyabb a nyitfesz annál jobb és minél több fényt ad annál jobb.
Miért kell erről szót ejteni? Azért, mert a modul arra való, hogy osztályozatlanul eladjunk mindent amit legyártottunk. Az amerikai hgl és az utolsó délkínai dzsunkán nyomtatott modulgyártó is azt állítja magáról, hogy ők kizárólag a legmagasabb minőségre osztályozott S6 bin ledeket építi be a moduljába. Kérdem én, hova lesz a többi alacsonyabb osztályzatú LM561C? A helyzet az, hogy mindenki az osztályozatlan ledet építi be a moduljába, csak a kínai paraszt nem biztos hogy samsungot. Ez a LM561C egy 5630 tokozású led. Nincs ember a földön aki meg tudja mondani laborvizsgálatok nélkül, hogy a kezében tartott két 5630 tokozású led Samsung LM561C S6bin vagy valami kínai fosch.
Ha egy pillanatra elfogadom, hogy a modulomba osztályozatlan ledek kerülnek akkor azt is elfogadom, hogy a meghirdetett lm/W alacsonyabb mint amit a modul gyártó hirdet és azt is elfogadom, hogy a kínai fosch még silányabb.
A gond ezzel csak annyi, hogy amit én a kínai szarnak gondolok és amit az amerikaiak egekig magasztalt csúcstechnológiának hirdetnek az a termék külalakra, műszaki tulajdonságokra és az alatta lévő növények mérete és eredménye alapján ugyan az. A kínai szar és a méregdrága ami termék ugyan olyan gyönyörű növényeket produkál.
Ehhez járul az is, hogy ami az elmúlt években a kezem alatt volt panel az elmaradt vagy messze elmaradt a Samsung LM561C műszaki paramétereitől de az eredmény kb ugyan az volt, mintha a csúcsbines ledeket építették volna a filléres modulomba.
És akkor még hátra van a nonpluszultra, az LM301B ami a Samsung leírása alapján 210lm/W felett produkál fényt. Biztoskurvajó aranyáron.
Nekem az a véleményem, hogy ez az egész egy cirkuszi számháború. Ha a modulod megbízható helyről, megbízható gyártótól van akkor meg lehet venni bármit 150lm/W felett, elégedett leszel a fényeddel és a növényeddel.
Exkalapalatt vettünk néhányan pár éve néhány TCI modult “olcsó oszt jó” címszóval, kb 150lm/W fénnyel. Az eredménytől amit az a modul produkált kb mindenki boldog volt. Ki a halálból hozott vissza növényt egy ásványvizes üveg méretű kólával a tetején, ki 2g/W felett hozott vele. Nem kapható, vége, elfogyott. Tavaly bevásároltunk a Helvar LX-562A moduljából. Ez 88db ledet tartalmaz egy sorban. A modul 56cm hosszú, 24mm széles. Gyakorlatilag bárhol elfér. Én arra próbáltam rábeszélni az embereket, hogy 90mA/ csipp árammal hajtsák, ez a modult tekintve 350mA. Ezen az áramon 161lm/W-ot ad. kb 3250Ft/db a bruttó ára. Annyi a gond vele, hogy 30db a min rendelési mennyiség, mindig kín volt a beszerzés.
Most év végén előkerült megint a TCI aki egy új modult dobott piacra a fent már írt LM561C leddel. Szólón már írta a jellemzőit. 175-200mA-el érdemes hajtani. 64V a nyitfesze. Szerintem a 2020 erről fog szólni itthon.
Rakjuk össze
A 64V egyből meg is határozta, hogy a modult konstans áramos táppal fogod hajtani, ugyanis 48V felett nincs stabil feszes táp a piacon. Mondjuk 175mA se sok, szal a párhuzamos kötés borítékolható.
A MeanWell ELG sorozata lett kinézve, abból is az ELG-240-C1750A vagy B. Ez a táp 2x10 osztásban győz 20db ilyen modult, ami kb 1m2 fedésére elég. Fogyasztás 223W, fény kb 40000lm. A táp ára kb 17000Ft, a 20db modul kb 33000Ft. Hűtéssel 60kFt rezsianyagokkal együtt.
Hűtésnek biztos 30mm alu u szelvényt néznék, kínai hővez kétoldalival felapplikálva. Kábelezni tömör 0,75 réz, osztásnak régi sorkapocs jumperelve, ugyanis 10es wago nincs.
CV tápok
Az elején szövegeltem, hogy a led a konstans áramot szereti, meg hogy csak konstans áramos tápot használj. Ezt most is tartom.
Ha vagy annyira beteg, hogy mégis konstans feszkós tápot akarsz akkor itt írnám le a led egy érdekes tulajdonságát. Egy CLU-048 CoB ledet ha meghajtok 350mA árammal akkor a nyitfesze 33,8V. 700mA áramnál 34V, 1050mA áramnál meg 34,4V. Mindez bekapcsoláskor, hidegen vagy szobahőn.
Ha ugyan ezt a ledet ugyan ennél az áramnál feszültség szempontjából megmérem egy óra múlva üzemi hőmérsékleten akkor ettől kisebb adatokat kapok, ugyanis a hőmérséklet emelkedésével a nyitfesz csökken.
Na, képzeld el, hogy a konstans feszkós tápod 36V-ot ad le egy olyan lednek ami 34,4V-on 1050mA-t átereszeszt. Mit gondolsz, egy ilyen led 36V-on mennyi árammal futna? Valahol 6000mA körül, hasra ütve. A leded halott.
Semmi gond, van másik. Itt a tápod feszkóját leviszed 34,4V-ra a multimétereddel és hamiskásan mosolyogsz, h jól kibasztál vele, most biztos 1050mA áramot vesz fel. Ja, az első fél percben. Azonban ahogy működik, melegszik. Ahogy melegszik, ejti a nyitfeszt és még több áramot eszik, aminek következtében tovább melegszik, tovább ejti a nyitfeszt és további áramot eszik. Egy idő után 2000mA áramot legel és jó esetben elöregszik az nélkül, hogy tudnál róla. Rosszabb esetben a melegedés-nyitfesz esés és áramemelkedés következtében létrejön a hőmegfutás és leolvad a led.
Hogyan lehet ezt elkerülni?
Úgy, hogy ilyenkor a táp teljes teljesítményére alapozod a ledek darabszámát. A 36V tápod állítható 33 és 38V közt. Azzal kezdesz, hogy a kimenő feszkót belövöd a hideg nyitfesz értékre, majd párhuzamosan annyi ledet kötsz rá ami kimeríti a tápod teljes áramkapacitását. Ha 150W a tápod teljesítménye akkor 4,2A áramot tud adni. Te párhuzamosan legalább 5db cobot kötsz rá és leveszed a kimenő áram értékét 3,8-4A-ra. ilyenkor elvileg 4000mA/5= 800mA áram ér egy ledet, ami biztonságosnak nevezhető. Csak akkor nem, ha az 5 led közül az egyik kimagaslóan alacsony nyitfesz értékkel bír, a másik négy meg kimagaslóan naggyal. Ilyenkor a szebbik leded jobban fényel mert több áramot kap mint a másik négy. Hamarabb öregszik, esetleg megfut, kizáródik és a táp 4A árama már 4 led közt oszlik meg.
Nem bátorítok senkit a stabil feszes tápok használatára de ha modult akarsz használni akkor 24-48V közti moduloknál nem biztos, h hülyeség a használatuk abban az esetben, ha sok modulod van. Pl a fenti szituban a TCI modul és az ELG-240-C1750 esetén ha kihullik az egyik modul még mindig csak 200mA éri a másik 9et.
Potato
