Betegszoba - rendellenességek, betegségek, tápanyagok és/vagy környezeti tényezők ált

Betegszoba - rendellenességek, betegségek, tápanyagok és/vagy környezeti tényezők ált

ezt a topicot szeretném, a már meglévő

cannabis infirmiry - ből átoperálni magyarul képekkel friss infókkal

https://www.icmag.com/ic/showthread.php?t=11688

elég nagy a szükség rá ahogy nézem..

Figyelem!
Ezt a topicot csak noveny betegsegek bejegyzesere hasznaljuk egyeb jellegu komment kerdes nelkul torolve lesznek. Köszönöm, es egyeb jellegű hozzaszolasokhoz hasznaljatok a give reputation gombot

ha valakinek van kedve nyugodtan írja le, a neki legszimpatikusabbat.. és majd ha már kezd összeállni az első kommentbe szerkesztem az összeset rendbe szedve


Kalcium (Ca)

Élettani szerepe

Az életfolyamatok szabályozója, egyes anyagok alkotója. A sejtfalképződésben is jelentős szerepe van, ezért több növénynél, főleg gyümölcs és zöldségféléknél minőséget is meghatározó elem. A termés héj és hússzerkezetének minősége ugyanis alapvetően befolyásolja a szállíthatóságot, pultállóságot és a tárolhatóságot. A felvett tápelemek között oxid formában hasonlítva a harmadik-negyedik helyen van, gyakran a foszfornál nagyobb mennyiséggel. Nagyon rosszul mozog a növényben, szállítása lassú, az idősebb levelekben felhalmozódik, és nem, vagy csak minimális mennyiségben helyeződik át más részekbe. Hiánya élettani folyamatokon keresztül okoz fajonként eltérő tüneteket, élettani betegségeket szabadföldön és hajtatásban is.

Tápanyag szerepét tekintve a gyakorlat csak az utóbbi időben ismerte meg jobban a kalciumot, amikor az intenzív termesztés során a hiánya súlyos gazdasági problémákat okoz. A növények fejlődésének zavarát az egyes részek, hajtáscsúcs, levélszél, terméscsúcs, jellegzetes száradásakor látjuk, melyet a kalciumhiányos sejtfal pusztulása okoz.

Felvételét tápelem antagonizmus és a környezeti tényezők egyaránt erősen befolyásolják. A paradicsom kalciumhiány okait elemző vizsgálatban a nedvesség tartalom, a Ca ellátás és a P ellátás hatása egyaránt nagy hatással volt a Ca hiány kialakulására. Egyéb vizsgálatok rávilágítottak még, hogy a hirtelen felmelegedéssel járó vízforgalmi sokk, valamint a túl magas EC, az intenzív öntözéssel történt kimosás is a Ca hiány megjelenését, kártételét erősítik. A kalciumfelvétel nincs szoros összefüggésben a talaj kalcium tartalmával, mert a kalcium nagy része oldhatatlan, felvételét több környezeti tényező, mint a talaj nedvességtartalma, alacsony kémhatása és szerves anyag tartalma, illetve magas kálium és magnézium tartalma is erősen akadályozza. A növekedést erősítő hatások, túlzott metszés, nitrogén túltrágyázás, alacsony terhelés, szintén csökkentik a termés kalcium tartalmát. A kalciumért folytatott versenyben, számunkra sajnos a levelek vannak előnyösebb helyzetben a termés kárára.

A makro elemek közül legtöbb zöldség és gyümölcs nagy mennyiségben veszi fel. A gyümölcstermő növények gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelemnek tekinthető.

A talajok kalciumtartalma nagyon eltérő. A vizsgálati módszerek között csak a könnyen felvehető kalcium meghatározás tükrözi a tápanyagként hasznosítható mennyiséget. A nagyon gyors kimosódása miatt az ingadozás olyan nagymértékű, ami szintén zavaró lehet.

A kalcium élettani szerepének összefoglalása:

fehérjeképződésben, anyagcsere-forgalomban
sejtműködésben, sejthártya kialakulásban
enzimaktiváló
levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben van
K hatásait kiegyenlíti.

A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadálya, a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon, de a tünetek megjelenése növény specifikus.

A kalciumhiány legjellemzőbb tünetei:

kisebbek a levelek, a hajtáscsúcson a csúcsuk már fiatalon elszíntelenedik
a hajtáscsúcs elhal, elszárad, a hajtás elágazódik, vagy hónaljból nő tovább
fiatal levelek kanalasodnak a fonák felé
a gyökerek csúcsa elbarnul, a gyökérzet nyálkásodik, elhal
termés csúcsszáradása nagyon sok zöldségnél jellemző a virág felőli részen, de soha nem a kocsány felőli termés félen
levélszél barnulás nagyon sok zöldségnél (káposztafélék, saláták) okoz súlyos gazdasági kárt
terméshéj és húsbarnulás főként a gyümölcsökön jelentkezik

A kalcium túladagolás nem közvetlen okoz problémát, hanem a tápelem arányok felborulásával, tápelem antagonizmussal függ össze. A kationok felvételében okozott zavar a közismert kalcium és kálium ellátási gondokat tokozza. A kémhatás emelése is lehet káros mértékű, mely a gyökérműködés illetve a tápelemek felvehetőségével (Zn, Mn, B, és K, Mg) okoz zavart. A kalcium túladagolása a szakszerűtlen, vagy indokolatlan kezelések következménye, és tartós hatása miatt érdemes a talajjavító és tápanyagot pótló meszezésre is odafigyelni (jogszabályi előírásai is vannak).
Talaj összefüggések

A talaj ásványi anyag készletében sokszor legnagyobb mennyiségben jelenlévő, máskor pedig teljesen hiányzó elem a mész. Talajalkotó, talajkőzetek alapanyaga, de oldhatatlansága miatt termesztési szempontból sokszor nem hasznosul. A tápanyagellátásban a talajoldatban megtalálható és a szerves kolloidokon kötött kalcium játszik szerepet.

A Ca szerepe mind a talaj-tulajdonságok (kémiai, fizikai), mind a tápanyag szolgáltatásának szempontjából nagyon összetett. A mész a talajban a szerkezeténél a talajszemcsék kötését, a morzsalékosság kialakítását, valamint a talaj kémhatásának és puffer kapacitásának alakítását végzi. A talajok mésztartalma általában nehezen oldható, ugyanakkor az oldott kalcium lemosódásának mértéke nagy, mozgása a növénybelivel ellentétesen a talajban gyors.

A kalcium tartalom szerepet játszik a kolloidokon kialakult kation egyensúlyban. Nagyobb adagban jelentősen befolyásolja a talaj kémhatását is, ezért a meszezésnél, kalciumtrágyázásnál figyelmesen kell eljárni, készítményt választani. Túlzott mértékű jelenléte ionantagonizmust és egyéb kedvezőtlen talajfizikai és kémiai tulajdonságokat válthat ki. Befolyásolja a felvehető K és Mg mennyiségét is. Alacsony Ca tartalom esetén a talaj minősége meszezéssel javítható. Amennyiben a kolloidokon csökken a kalcium mennyisége, aránya, a talaj kalcium szolgáltatása romlik és savanyodik.

A talaj mész, azaz Ca tartalma széles határok között mozog, és az abból felvehető mennyiség gyakran nagyon kevés. A kolloidok felületén kapcsolódó kicserélhető kalcium mennyisége döntő a talajszerkezet és Ca szolgáltatás szempontjából is. Ha a kationnal telített talajon a Ca arány eléri az összes kation 70-80 % át, kedvező hatását kifejti. A felvehető Ca mennyisége a kémhatástól is függ. Gyengén savanyú kémhatás kedvez a Ca oldódásának, ezzel felvételének. A túl savanyú talajon a hidrogén 20-25 % kicserélhető kation mennyisége rendkívül nagymértékű veszteséget okoz.

A kimosódó mész éves mennyisége 200-400 kg/ha CaCO3, de homoktalajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700-800 kg/ha-t. A kalcium viselkedését, veszteségeinek mértékét ismerve már kevésbé csodálkozunk azon, hogy az egyik legnehezebben kezelhető, talán legtöbb problémát okozó tápelem az intenzív termesztésben.

A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH4 túltrágyázása növeli a Ca hiányt, és relatív hiányt okoz.

A talajból kivont Ca mennyisége igen jelentős, és technológiától függően 100-400 kg/ha CaO hatóanyagot tehet ki egy év alatt. Ami természetesen nem teljes egészében jelent elvitelt, hiszen a kalciumot tartalmazó növényrészek többsége visszakerül a talajba. Természetes bomlási folyamat, hosszabb ásványosodás, feltáródás után kerülhet csak felhasználásra, ezért a felvehető kalciumpótlás jelentősége megmarad.

A felvehető kalcium gyorsan kimosódik a gyökérzónából, az éves veszteség hektáronként 200-400 kg CaCO3 is lehet, de a savas esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300-750 kg/ha CaCO3 lehet.

Tápanyagellátási összefüggések

A kalcium hiányának legtöbbször a felvehetőséget korlátozó tényezők az okai, máskor a talaj, közeg alacsony mésztartalma. A gyakorlatban egyre többször beszélhetünk a relatív kalcium hiányról, különösen az intenzív hajtatásban és szabadföldön.

Az összetett okok között kiemelhető néhány a talaj, gyökérközeg tulajdonságaiból:

alacsony nedvességtartalma, magas sótartalma,
szélsőséges kémhatás, valamely kation (K, Mg, NH4) túlzott mennyisége,
levegőtlenség miatt rossz víz és tápanyag felvétel.

A klímatényezők, ápolási hibák közül gyakori hiányt kiváltó ok:

túl magas hőmérséklet, illetve besugárzás,
szélsőségesen ingadozó hőmérséklet,
túl magas páratartalom, és a miatta bekövetkező vízforgalom zavar,
túlzott vegetáció, szellőztetés hiánya,
túllevelezés, túlzott metszés.

Alaptrágyakénti mésztrágyázással Ca pótlására nagy Ca tartalmú anyagok, őrlemények, meszező anyagok és különböző Ca műtrágyák alkalmasak. Alapvető cél a felvehető kalcium tartalom növelése, szinten tartása a termő területen. A nagy adagú, talajjavító kezelések nem közvetlen tápanyagellátást szolgálják, de természetesen a felvehető Ca tartalmat is javítják. A mennyiséget mindig talajvizsgálati eredmények alapján kell megállapítani. A kalciumtrágyázásnál a különböző meszező anyagok tulajdonságait figyelembe véve célszerű magnéziumot is tartalmazó készítményt választani. A savanyú talajok kalcium igénye magasabb és a kalcium trágyák lúgosító hatása kedvező. Lúgos talajon a lassabb hatású, de kémhatást nem emelő gipszet kell előtérbe helyezni, illetve savanyító készítményeket kell használni.

Nagyobb mésztartalom bizonyos mértékig a pH emelkedésével is jár, ez pedig tovább nehezíti az oldhatóságát. A nagyadagú talajjavító (melioratív) meszezést és a tápanyagot is biztosító meszezést körültekintően kell végezni, mert kedvezőtlen mellékhatások is kialakulhatnak. A talajvizsgálati eredmények alapján kell a pontos mészadagot megállapítani. Szántóföldi mésztrágyázást a kötöttség, az y1 érték (hidrolitos aciditás), valamint a kémhatás függvényében végezhetjük el szakszerűen a szükséges adaggal. A nagyobb adagú meszezést általában a tenyészidőn kívül, ősszel legalkalmasabb elvégezni. A gyökérperzselési kockázat miatt közvetlenül a tenyészidő kezdete előtt csak kisadagú, tápanyagpótló kalciumtrágyázás végezhető.

A legtöbb meszező anyag csak száraz talajon keverhető el jól, de az után nedvességre van szükség, hogy az átalakulás folyamata végbemehessen. Nedves talajon a mésztejet tudjuk egyenletesen kijuttatni és ezzel az esetleges későbbi gyökérperzselést megakadályozni. Az alkalmazott mészhidrát, Futor, egyéb takarmánymész készítmények hatása gyors, de az EC-t és pH-t jelentősen emelik.

A dolomit, mészkőpor és gipsz közepes és lassú hatásúak. A sótartalmat kevésbé emelik, a gipsz előnye hogy lúgos talajon is biztonságosan használható, mert a pH-t nem emeli. A kalciumklorid kertészeti alkalmazása a klórérzékenység miatt korlátozott.

A lúgos kémhatású, nagyobb mészmennyiséget is tartalmazó műtrágyák is javító hatásúak. Így a mészsalétrom, szabadföldi kalcium-nitrát, a magnéziumos Agronit, és a mészammon-salétrom hatóanyagú Pétisó viszonylag gyors hatásúak és megfelelők a kettős célra. Beszerzésük néha bizonytalan.

Ca trágyázás segít a túlzottan kötött talajokon a morzsás szerkezet kialakításában is.

A meszező anyagok hatása a mészkőhöz viszonyítva (100 %) a dolomitnál 109 %, oltott mésznél 136 %, égetett mésznél 179 %. A meszező anyagoknál a mészhatás gyorsasága eltérő. A leggyorsabban az égetett mész és mészhidrát hat.


A talajkeverékek meszezésére elsősorban savanyú tőzegek használata esetén van szükség a kémhatás beállítása miatt, de az tápanyagként is hasznosul. Átlagosan 1 kg mennyiségű dolomitpor, vagy gipsz kell 0,5- 1,0 pH emeléséhez 1 m3 keverékhez. Így pl. 1 m3 4,5 pH-jú ukrán tőzeghez feltétlenül kell legalább 2 kg/m3 dolomitpor, hogy palántaneveléshez megfelelő 6,0-6,5 pH-jú legyen a kémhatás, amit a bekeverés után mindig ellenőrizni kell.



Pótlásakor a folyamatos ellátást biztosító kezelésekkel van lehetőség a kockázat valós csökkentésére. Alaptrágyázáskor a legalkalmasabb nagyobb mennyiséget kijuttatni és gyökérzónába dolgozni. Fejtrágyaként szilárd és tápoldatos kijuttatással is, valamint rendszeres lombtrágyázással oldható meg a kedvezőtlen körülmények mellet is a megfelelő ellátás. Alkalmi kezelésekkel nagyon kicsi a remény eredményt elérni.

Tápoldattal a mész felvételéből, a tápelemek antagonizmusából adódó relatív hiányokat, fejlődési zavarokat és élettani rendellenességeket könnyebben lehet megelőzni, esetleg gyógyítani. Tápoldatozásra elsősorban a vízben maradék nélkül oldódó kalcium-nitrát, illetve kalciumos NPK komplex alkalmasak. A gyorsan felvehető tápelemek, a Ca-ot kísérő NO3 illetve komplett tápelem sor segíti is a Ca-ion felvételét. A kalciumklorid alkalmazása az emelt EC- vel szabályozott technológiákban, elsősorban paradicsom tápoldatozásban terjedt el. Az ellenőrzött klór adagolásnak a minőségjavításban van szerepe. A kalciumkloridra a viszonylag alacsony költsége, valamint a szükséges kalcium pótlás miatt esett a választás. A klórszint ellenőrzése ennek a technológiának fontos része.

Az öntözővízben szereplő ásványi anyagok között is jelentős lehet a Ca mennyisége. Ez a Ca tápelemként is szolgálhat és savanyú oldatban jól felvehető. Tehát a tápoldatban annak mennyiségét figyelembe kell venni. Kemény öntözővíznél a receptírásnál van aki csak fele mennyiséggel számol, de savazással a teljes mennyiség figyelembe vehető. A tápoldat Ca tartalma talajon a növények igénye szerint, 80-130 mg/l (vagy g/1000 l), kőgyapoton 170-240 mg/l, de egyes technológiák zöldségben ennél jóval magasabb Ca szintet is javasolnak. Ez azt jelenti, ha talajon történő termesztés esetén az öntözővízben nincs magas Ca tartalom 1 m3, 1000 liter tápoldathoz 0,3 kg, kőgyapoton pedig akár 1 kg kalcium-nitrát műtrágyára lehet szükség.

Lombtrágyaként csak a vízben maradék nélkül oldódó Ca műtrágyák alkalmasak. A kalciumos komplexek, a kalcium-nitrát levélen keresztüli felvétele igen jó, ezért lombtrágyázásra is javasoltak minden Ca igényes kultúrában, paradicsom, szegfű, téli alma, uborka, stb. A lombtrágyázást azonban az intenzív lombnövekedéskor el kell kezdeni, hogy a levelek kalcium lekötése ne induljon meg. Csak több kezeléstől várhatunk eredményt, és el kell fogadni, hogy intenzív termesztésben a kalcium ellátást csak a lombtrágyázás nem oldhatja meg.

Kalciumhiánynál a fiatal levelek fejlődése elmarad, a levéllemezen igen apró elhaló pettyek vannak és a levél tölcsérszerűen sodródik. A levélcsúcs kampószerűen legörbül, a hajtások elhalnak.

Diagnosztika: Miutan megöntözöd a növényt, azt veszed eszre hogy hervadtnak nez ki, logatja a leveleit. Altalaban ezek a hervado levelek lefele csavarodnak (az egesz levél, nem csak a tip ami a nitrogen mergezes jele...). Túlöntözéskor esetleg sárgulás is előfordulhat.

A túlöntözés nem feltétlen azt jelenti hogy túl sok vizet adtál a növénynek. Lehet attól hogy túl gyakran Öntözöl vagy éppen olyan médiumot használsz ami nem vezeti megfeleloen a vizet.

A növények a gyokerzetüket is használják hogy oxygenhez jussanak.
Az oxygen ha nem is jol, de vizben oldodik, illetve a edium is tartalmaz legbuborekokat ami forrasa az oxygennek. Amikor tul gyakran ontozod a növényedet, annak gyokere pango vizben ül, amiben mar nem maradt számára elég oxygén. Igazsag szerint amiert a leveleid azert tunnek hervedtnak mert a gyokerzet oxygenre ehezik, tehat fullad.


Figyelem!
Ujra elmondanam hogy a képeken is jól látszik, ahogy az egesz level csavarodik nem csak a level vég ami a nitrogen tuladagolas jele. (később arról is lesz szó)

Mit tegyek ha túlöntöztem a növényem?
A legjobb, amit tehetsz hogy tobb idot hagysz a novenynek az ontozesek kozott es amikor ujra ugy dontessz hogy öntöznöd kell, kezdd ovatosan, amig a dolgok helyreallnak. Legyel benne biztos hogy a felesleges viz szabadon tavozhat a pot alján. Legyél extra óvatos fiatal novenyekkel nagyobb potban.
Megpróbálhatod növelni a hőmérsékletet és a légmozgást (esszeru hatarokon belul) hogy segítsd a médium gyorsabb kiszáradását.


Ha ezek a tunetek hydroban jelentkeznek nalad akkor valoszinuleg root rot problemaval nezel szembe ami megakadalyozza a novenyt hogy oxygenhez jusson vagy egyszeruen nem taplalsz eleg oxygent a rendszerbe (ami egy levegopumpaval vagy airstonenal orvosOlhato)

Diagnosztika: Sötétzöld levelek, gyenge szárak, lassú növekedés. A mariujana levelein, amelyek nitrogen mérgezéstől szenvednek sokszor "karmos" végeket lehet felfedezni (a levélujjak legvége lefeléhajlik karomszerűen) illetve furcsan csavarodhatnak amit sokszor túlöntözésnek diagnosztizálnak, hibásan. Ez a nitrogén túladagolás tipikus jele.
A levelek amelyek karmosodtak gyakran elkezdenek sárgulni és száradni ha a probléma nincs megoldva,nagyon hasonloan hasonlóan a nitrogén hiányhoz, csak a levelek tovább és tovább karmosodnak. Végül a levelek elsárgulnak vagy barnulnak és leesnek.
Könnyedén észrevehető hogy ez nitrogen túladagolás hisz a növény maradék része sötét zöld és a sárguló levelek először karmosodnak.
A probléma oka hogy a termesztő túl sok nitrogént ad a novenynek.
A nitrogén mérgezés ugyan gyakran, de nem mindig jár együtt tápégéssel.


A growerek koreben eleg gyakori problema hogy túl sok nitrogent ad a novenynek, főként a virágzási szakaszban.
A növényeknek a kezdeti/vegetativ statuszban valoban sok nitrogenra van szuksege amit ha az ember betartja a tapon talalhato utasitasokat nehez tuladagolni. A nitrogen nagy szerepet jatszik abban ami a leveleket zölddé teszi és elengedethetetlen a szerepe a fotoszintezisben (fény energiava alakitasa).
De a növényeknek relativan keves nitrogenra van szuksege a viragzasi szakaszban. Míg a növénynek ebben a szakaszban is szüksége van valamennyi N-re, a tul sok N ilyenkor akadalyozza a novenyt a viragzat formalasaban, ami befolyasolja a szuret sikeresseget tehat a szuret is kevesebb lesz illetve a vegeredmeny kevesebb potencia, gyenge fű is lehetseges.

Megoldás!
Csökkentsd a táppal bevitt N mennyiségét.
Ha már a virágzási stádiumban vagy legyél benn biztos h virágzásra alkalmas tápot használsz vagy nincs benn túl sok N. Ellenőrizd a kiegészitőidben találhato N mennyiségét és ha szukseges csokkentsd ezeket.

Flushöld át a talajt hogy eltavolitsd a felgyulemlett N-t a mediumbol.
Az érintett levelek már nem fognak regenerálódni, de az uj hajtásokon észreveheted ha megszűnt a tünet.

Figyelem!
Egyes strainek magukban hordozhatjak a karmosodo levelek lehetoseget.

Diagnosztika: A tápégés az egyik leggyakoribb hiba a kezdő growerek körében, és ez annak eredménye hogy a gyökérzet több tápanyagot vesz fel mint amit a növény hasznosítani tudna.
Ez a túladagolt tápanyag sárga vagy barna színű levélvéget(tip) okoz.
A legelső jele, amikor ezek tippek sárgává, barnává vagy arany színűvé változnak. A kisebb mértékű túltáp csak a levélvégeket fogja befolyásolni. A sárguló tippek barnává és roppanossá fognak változni. Ha a probléma nem lesz megoldva ez az égés tovább fog terjedni az egész levélre, száradást és csavarodást okozva. Ennél a pontnál ha eddig nem is tettél semmit, már mindenképp megoldásra lesz szükség, mielőtt még több kár keletkezne.
A tápégés magával vonzhat kis arany vagy barna pöttyöket a levél szélein (ez általában egybefügg azzal hogy a növény nem tudja normális módon felvenni a káliumot). Illetve előfordulhat, hogy a levélvégek lefele kanyulnak, ami a nitrogen mérgezés egyik jele.

A tápégést okozhatja az is hogy a fiatal növény vagy magonc olyan médiumba kerül ami nagy mértékben tartalmaz tápanyagot. Ezt hot soil/medium néven is szokták emlegetni. Ilyen leet például a friss komposzt vagy a nem megfeleloen kivalasztott földmix. Általában ez az utóbi magoncokkal és fiatal növényeknél fordul elő, amik egy idő után maguktöl is kinőhetik ezt ha mar elég nagyok lesznek hasznosítani az összes tápanyagot a közegből és nem adunk neki pluszba hozzá.

Hogy miért kellene a growereknek jobban tőrődni a tápégéssel?
Többször hallani olyat growerektől hogy egy kis tápégés még akár jot is jelenthet, hisz azt jelenti hogy a maximum tápanyagot adod a növénynek, amit használni tud. Sokaknak van egy hibás feltételezése miszerint a tápanyag valamiféle "kaja" a növény számára, tehát minél több kaja = minél több energia = nagyobb hozam.
Ez helytelen, a tápanyagokra gondolj inkáb ugy mint a mutli-vitaminra. Mintahogy a gyerekednek se adsz tízszeres adag multi-vitamint egy napra hogy gyorsabban nőjjön úgy a növénynek se adhatsz az előírtnál tízszer nagyobb dózisú tápanyagot.
A növények számára a "kaja" sokkal inkább a fény. A növény a fényt energiává alakítja egy folyamat során amit fotoszintetizálásnak hívunk, ami sokkal hatékonyabb ha levelek egészségesek, szép zöldek.
A levelek mint egy napelem funkcionálnak és árasszák el az egész novényt energiával. Szóval a leveleket tip top formában kell tartanod ahhoz hogy a legtöbb energiat tudjak felhasználni a fényből és ezt a minél több energiát arra használja hogy növekedjen, virágokat növesszen.
Összeségében a legnagyobb probléma a tápégéssel hogy a levelek elveszítik masszívságukat, robosztuszságukat.
Egy apró tápégés nem fogja nagyban befolyásolni a növekedés gyorsaságát, de ha elveszted az irányítást fölötte az drasztikusan lelassíthatja a növényt illetve komoly hozamveszteséggel járhat.
Megoldás:
kézi öntözéses rendszernél (pl föld vagy kókusz): Flössöld át a közeget mikor észreveszed a tápégés első jeleit. Ha eddig nemadtál semmilyen plusz tápanyagot a növénynek akkor egyszerűen várj amíg a növény felhasználja az összes tápanyagot a földből. Ha ez megtörtént, magától helyrejön (A régi levelek már nem fognak helyrejönni, de az új hajtáson már nem fog látszódni a tünet).

hydro rendszer esetén: szerkesztés alatt