iwmb's indica adventures

God_Speed said:

Nagyon köszi!
Neked mi az allaspontod arról hogy ha gyakrabban locsolsz mondjuk naponta vagy akár naponta többször kis mennyiségben akkor nagyobb koncentrációt is szeretik viszont ritkábban locsolva arányaiban csökkenteni a koncentrációt? Természetesen már egy épkézláb gyokerzet mellett és kokuszban.

Click to expand...

God_Speed said:

Az is igaz de nem erre gondoltam.
Megprobalom kifejteni jobban.
Ugye a kókusz egy elég jó buffer elég magas koncentracioknal sem égnek meg a növények ha folyamatosan nedvesen van tartva ott kezd el problémákat okozni ha kicsit száradni kezd.
Na most fentebb is elhangzott hogy napi többszöri locsolás vagy napi egyszeri volna a tuti vegyünk mindig 10% runoff-ot egy drip to waste beállításban.
Tehát ha többször ácsorogatok rajta friss dzsuszt akkor tudom tartani a magasabb koncentrációt míg ha csak 2-3 napra csokkentem a locsolás gyakoriságat csokkentenem kell a koncentrációt mivel a közeg elkezd kiszaradni. Vagy ahogy Gecco kolléga csinálja egy kifolyó küszöbérték felet csak tiszta vízzel locsol így csökkentve a száradó közegben felépülo sokoncentraciot
Kokusz révén ha folyamatosan nyirkos és rendszeresen kap friss tápot ami megtolti oxigén dús vízzel talán az ideális?

És arra próbáltam kérdezni hogy milyen megfigyelések születtek részetekről a témában?
Remélem sikerült jobban körülirni

Click to expand...

Son of Soil said:

Egyszer el lett cseszve? Nézted már a növényeket? Miért minimális túlfolyásig locsoljon? Illene egy 10% runoff-ot csinálni minden locsolásnál, hogy a runoff-ból lehessen olvasni értékeket. Ha száradt a teteje, csak akkor locsolni? Mi ez, föld? Na, ez így pont nem egy kézi locsolású hydro lenne.

Kókusznak a lényege:
-folyamatos locsolás, akár naponta többször is, hogy a közegben az ec és ph érték egyenletesen legyen tartva. Nem akkor locsolunk mikor száraz a teteje, alja, oldala, kisfaszomja, hanem minél gyakrabban, növény és közeg mérethez igazítva.
-Kókuszt perlittel kell keverni, legalább 10% kell bele, hogy a folyamatos öntözgetés miatt ne legyen gyökérfulladás, perlittel keverve a büdös életbe nem locsolod úgy meg, hogy ne maradjon levegős a közeg. Persze ezért cserébe sokkal gyorsabban szárad, mint egy földkeverék.
-ha mód van rá csepegtető tüskével locsolunk, mert akkor nem tömörödik a közeg semmit se, kevesebb közegellenállás a gyökérzetnek, levegősebb szerkezet.

Nem kellett volna az elején ekkora dézsába ültetni, ráért volna az később is, ha megnőttek. Egy kisebb közeget könnyebb kezelni, kevesebb vízzel be lehet állítani az elrontott ec-t, ph-t. Na és itt jön a szopós része, ha egyforma közegméret van , nagyjából egyforma méretű, fajtájú növényekkel, akkor lehet tálcára rakni őket és gyűjteni egybe az elfolyó vizet (itt jön a 30%-os szabály) és minden locsolásnál ec-t, ph-t mérni, időnként ki lehet szedni 1-1 potot és csekkolni külön is, nem mászott-e el valamelyiknél az ec, ph, megesik ez klónoknál is.

Itt meg majd lehet egyesével méregetni, főleg virágzás alatt lesz erre szükség. Na ettől lesz ez semi-hydro, nem csak a kókusztól. Ha ezeket megcsinálja, lehet akármennyire kezdő, nem lehet nagy gond, ott vannak az értékek, azokra támaszkodhat.

Click to expand...